Felvételkészítés, amikor mindent kibír a gép.

Most hogy bármilyen mintavételi frekvencián működik a Sonar, próbálgattam hogy a legjobb. Korábban szerettem a S/PDIF kimenetet, mert megkerülte az effekt belső D/A konverterét, és gondoltam annyival is kevesebb probléma. Az is igaz, hogy 44,1 kHz-en hullámzott a sáv latency-je, ezért végülis 48 kHz-en vettem fel a régi gépen. Ez viszont nincs szinkronban az effekt belső 44,1 kHz-es mintavételezésével, amit nem lehet átállítani.

Nézzük képekben (a képeket nagyban érdemes nézni, katt rá):

S/PDIF kimenet, 44,1 kHz-es mintavétellel a hangkártyán, ami kompatibilis az effekttel, de hullámzik a latency:

Ez egy korrekt felvétel, a mintavétel pontos, szinkronban van a kimenettel. Az audio CD-k szabványos mintavétele, emiatt sokan jogosan szidják, szerintem is alábecsülték a szükséges mintavételt amikor kitalálták a CD-t. Azzal együtt is, hogy a zenei hangok teteje messze nem éri el a 20 kHz-et, csak kb a 7-8 kHz-et azt is csak extrém esetben, ezek felharmónikusai ezek egész számú többszörösei lehetnek, amit ha már nem is hallunk, befolyásolja a "hangérzetet", és ez megközelítheti a 20 kHz-et is.

A következő minta a 44,1 kHz-es S/PDIF kimenetről 48 kHz-es mintavétellel készült:
Itt pirossal bejelölgettem a problémákat, a két mintavételi frekvencia nincs szinkronban. Ez a hiba nem, vagy csak minimális mértékben hallható, ezzel együtt ez a felvétel már messze nem korrekt, hiszen a minimum az hogy azt kapjam vissza amit felvettem, ez pedig nem az, a piros nyilak nélkül is egyértelmű.

A továbbiakban készítettem mintát magasabb mintavételi frekvenciákkal a hangkártya oldalán. Innentől a probléma hallhatóvá válik, gerjedések, zajok, több szólam formájában. Teljesen használhatatlan a felvétel, kár rajta bejelölgetni a hibákat, mert az egész egy nagy hiba:

88,2 kHz közelről:

88,2 kHz távolról:

96 kHz közelről:

96 kHz távolról:

192 kHz közelről:

192 kHz távolról:

Nyilvánvaló hogy az S/PDIF kimenet mintavételét össze kell egyeztetni az S/PDIF bemenet mintavételével, de ha az effekt csak 44,1 kHz-en tud mintát venni, akkor a kártyát is annyira kell állítani mert az összes többi verzió problémákat okoz, nem azt veszi fel amit az effekt kiad.

Kár érte, mert az analóg kimenet 192 kHz-es mintavétellel így néz ki:
Ez nagyítva is igen pontos, szép felvétele az eredeti jelnek. Kár hogy ez esetben az effekt belső D/A konvertrét nem lehet megkerülni, mert az lenne az igazi, ha az effekt S/PDIF kimenetét 192 kHz-re lehetne állítani.

Ugyan ez az analóg kimenet 44,1 kHz-en így néz ki:

Ez nagyságrenddel pontatlanabb eredmény, de ha audio CD lesz a felvételből akkor úgyis ez lesz a vége. Ha film DVD akkor picit jobb a helyzet, mert annak 48 kHz a szabványos mintavételi frekvenciája. Az MP3 kimenetnek sem lehet 48 kHz-nél nagyobb a mintavétele, 44,1 és 48 között nincs túl nagy különbség. Bár a felvétel lehetőségei és végső mix 44,1 vagy 48 kHz-es minősége és pontossága között óriási a különbség, a jelalakon látható "lépcsőket" az D/A konverter (vagy akár egy sima RC integrator is) mind a két esetben hatékonyan tünteti el. Mindamellett az a véleményem, hogy ha nincs legalább 96 kHz-es S/PDIF jelforrásunk, akkor az analóg kimenetről kell felvenni a lehető legnagyobb mintavételi frekvenciával, de minimálisan 96 kHz-en azért, hogy legalább a felvétel legyen a lehető legpontosabb, és azt kelljen inkább lebutítani, legyen benne tartalék.

Felmerül még a kérdés, mi történik ha eleve digitális audio jelet (CD, MP3, WAV) kell használni egy sávon, ez hangmintás samplerek esetében előfordul, esetleg már elkészült sávok importjánál. Ekkor nincs semmi baj, mert az import során megtörténik a 44,1 vagy szerencsésebb esetben 48 kHz-es jel "kisimítása" és utána ebből vesz mintát a program a meghatározott nagyobb frekvenciával, ami pontos, problémamentes eredményt fog adni a hangsávon.

A nagyobb mintavételnek van még egy hátránya, a gép erőforrásait arányosan jobban terheli. A korábbi gépemmel nem is tudtam 48 kHz felé menni. Most a 192 kHz sem probléma, kár hogy a kimenet bármi is lesz, ezt nem lehet majd hallani.